udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
26
találat
lapozás: 1-26
Névmutató:
Petrescu, Virgil
1996. december 9.
Parlamenti bemutatkozása előtt, dec. 9-én Victor Ciorbea megbízott miniszterelnök közzétette kormánylistáját és kormányprogramját. Két RMDSZ-politikus helyet kapott a kormányban: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Tokay György a miniszterelnök mellé rendelt, a kisebbségi ügyeket felügyelő tárca nélküli miniszter. A kormányt a Demokratikus Konvenció legerősebb tömörülése, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ uralja hét miniszteri és több miniszteri rangú államtitkári poszttal, a Szociáldemokrata Unió hat tárcát kapott, köztük van a védelmi és külügyi. A kinevezettek között van Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási -, Ion Caramitru művelődési miniszter. A kormány főtitkára Remus Opris /KDNPP/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Magyar Nemzet, dec. 10./1997. február 10.
A Bolyai Egyetem visszaállítása, az önálló magyar tudományegyetem politikai legitimitása vitathatatlan, szögezte le Szász János Virgil Petrescu oktatási miniszterhez írt nyílt levelében. Felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a XI. és XII. osztályos történelem tankönyvekben a magyarok szinte kizárólag negatív előjellel fordulnak elő. Célszerű lenne ezeket a tankönyveket átírni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./1997. március 10.
Az új román kormány teljesíteni akarja a programjában leírtakat. Az első lépéseket már megtették, így például anyanyelvükön felvételizhetnek a tanulók szakiskolákban és gimnáziumokban, akkor is, ha tanulmányaikat román nyelven folytatják, jelentette ki Virgil Petrescu oktatási miniszter Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján. A Bolyai Egyetem létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása az egyetemen, de ehhez szükség van a kolozsvári egyetem beleegyezésére is. Magyar Bálint arról adott tájékoztatót, hogy júniusban Bukarestben aláírják a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezményt. Előrelépés az egyetem ügyében, mondta, hogy miközben jelenleg csak magyar csoportok vannak, a későbbiekben magyar tagozat alakulna a tanárképzés, illetve a magyar kultúrához és művészetekhez kapcsolódó szakok esetében. Azt is meg kell beszélni, hogy mikor indulhatnak magyar nyelvű kurzusok más romániai egyetemeken is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./1997. március 12.
A Victor Ciorbea miniszterelnököt budapesti útjára elkísérő delegáció tagja volt Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter is, aki rövid interjút adott az Új Magyarországnak. A Bolyai Egyetem kérdéséről is nyilatkozott: "Ami a Bolyai Egyetem újraindítását illeti, ez egy folyamat, amely már beindult és amelynek több lépcsője van. Részünkről teljes nyitottság mutatkozik ebben a kérdésben, de arról még korai beszélni, hogy a közeljövőben, vagy csak egy bizonyos idő eltelte után kerül sor az újraindításra." /Új Magyarország, márc. 13./ 1997. március 15.
A különálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról nincs szó, jelentette ki Victor Ciorbea miniszterelnök, amikor márc. 17-én a parlament épületében fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, Virgil Petrescu tanügyminisztert és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem három rektor-helyettesét, hogy megvitassák az egyetemmel kapcsolatos kérdéseket. A rektor-helyettesek kérték a kormányfőt, biztosítsa őket arról, hogy nem szakítják ketté a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. A találkozó után Ciorbea elmondta, hogy a kolozsvári egyetemnek román és magyar tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. Hozzátette, hogy senki sem ellenzi új egyetem létesítését ott, ahol erre szükség van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Az RMDSZ nem képviseltette magát a tárgyaláson. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./1997. április 22.
Virgil Petrescu tanügyminiszter aláírásával szétküldték az összes felsőoktatási intézményekhez az állami egyetemi és főiskolai intézetekben 1997-ben rendezendő felvételi vizsgák megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó általános kritériumokat tartalmazó metodológiát, amely kimondja: "Azok a jelöltek, akik a líceumi tanulmányaikat valamely nemzeti kisebbség anyanyelvén végezték, kérésre azon a nyelven tehetnek felvételi versenyvizsgát, amelyen az illető tantárgyakat tanulták." Ősszel tehát ? függetlenül a tanügyi törvény esetleges és kívánatos közeli módosításától ? az egyetemi és főiskolai versenyvizsgákat minden felvételiző azon a nyelven teheti le, amelyen az illető tananyagot a középiskolában (líceumban) tanulta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./1997. április 24.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke ápr. 25-én találkozott Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Virgil Petrescu oktatási miniszterrel, és az oktatási törvény módosításáról tárgyalt velük. A parasztpárt beleegyezett az RMDSZ egyes követeléseibe, nevezetesen a minden szinten történő anyanyelvű oktatás bevezetésébe. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szintén találkozott a parasztpárti vezetőkkel, ismertette az RMDSZ igényeit. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 26.
Ápr. 26-án Bukarestben Virgil Petrescu oktatási miniszter és Dinya László művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár parafálta a két ország diplomáinak kölcsönös elismerését. Az ekvivalenciaegyezmény hatályba lépéséhez a két ország miniszterének aláírására van szükség, amit júniusra terveznek. Évek óta folynak erről tárgyalások. Virgil Petrescu elmondta, hogy többszáz diplomahonosítási kérelem érkezett a minisztériumba, minden bizonnyal a kérések száma többezerre fog emelkedni. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30., Új Magyarország, ápr. 28./1997. június 3.
A Cronica Romana egyoldalas anyagot közöl Virgil Petrescu tanügyminiszter Hargita és Kovászna megyékben tett látogatásáról. A lap főleg a román lakossággal is rendelkező falvak román nyelvű oktatásának gyatra szintjét, valamint a sepsiszentgyörgyi iskola jó tanítási feltételeit. Ismerteti Hargita megye alprefektusának kijelentését, miszerint a román-magyar alapszerződés aláírása után sokat csökkent a magyarok és románok közötti feszültség a megyében. Mihai Sarca szerint 1989 után több mint 10 ezer ember, többségében román hagyta el a megyét. Úgy véli, hogy jelenleg tévesnek minősítik az iskolák szétválasztásának gondolatát. Sarca elmondja, hogy legtöbb helyen csak a rendőrök románok, illetve hogy a románok nincsenek képviselve a közigazgatásban. Stela Buda a Mihai Viteazul Alapítvány elnöknője kijelentette, hogy "a hargitai és kovásznai románok elhagyatva érzik magukat, olyan kisebbségiek helyzetében, akik az 1918 előttinél gyorsabb asszimilációnak vannak kitéve". Szerinte több faluban a magyar iskolában már 1940 óta csak magyar nyelven folyik oktatás. A miniszterelnök elmondta a lapnak, látogatásának célja az volt, hogy megtekintse a vidék jellegzetességeit, és azokat a problémákat, amelyek feszültséget kelthetnek. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a tanügyi törvény módosítása és főleg az anyanyelvű oktatásra vonatkozó korlátozások kiiktatása a tanügyi törvényből elősegítik a feszültségek megszüntetését. Hangsúlyozta, hogy a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatása következtében azok a román tanárok, akik eddig ezeket a tantárgyakat tanították, nem vesztik el állásaikat. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 3., 102. sz./1997. június 7.
Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter és Virgil Petrescu oktatási miniszter jún. 7-én reggel a román Oktatási Minisztériumban aláírta a kétoldalú ekvivalencia egyezményt, mely megállapodást mind a két miniszter az országaik közötti kapcsolatok fontos állomásaként értékelt. Az egyezmény a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések kölcsönös elismerését biztosítja. Virgil Petrescu román oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy az aktus újabb jele a két ország partnersége keretében a két kormány és két minisztérium között kialakult jó kapcsolatoknak, amelyek kölcsönösen előnyösek és megfelelnek mindkét ország nemzeti érdekeinek. Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatási miniszter a két ország közeledésében az egyik legfontosabb pillanatként jellemezte a diplomák és bizonyítványok egyenjogúsítását, ami, mint fogalmazott, "a szellemi sorompóknak, a szellemi szögesdrótnak a lebontását jelenti, olyan bizalmi viszonyt, amelyben sokkal jobban beengedjük a másikat kultúránkba, mint ahogy eddig tettük". A magyarországi miniszter "régi mulasztás pótlásának" nevezte az egyezmény megkötését és utalt arra, hogy 1989 után lett volna olyan pillanat, amikor ezt meg lehetett volna már tenni. "Most ? mondta újra elérkezett egy olyan pillanat, amikor ezt végre megtehette a két ország." Magyar Bálint elmondta: a megállapodás végrehajtásához szükséges előkészítő munka román kollégájával egyetértésben már most megkezdődik, hogy a ratifikálás után már valóban gyors érdemi munka folyhasson. Vegyesbizottságot hoznak létre a vitás kérdések kezelésére, ez mielőbb megkezdi működését, mivel az egyezmény végrehajtásában nem kívánnak "nyári szünetet" tartani. Külön szólt arról a miniszter, hogy a magyar kormány és közvélemény nagy várakozással tekint a román tanügyi törvény módosítása elé, ami most kerül a román törvényhozás elé és reménye szerint sikerrel veszi ezt az akadályt is. "Az anyanyelvi korlátok feloldása szintén jelentős bizalmi gesztus" ? hangsúlyozta Magyar Bálint, aki azt is elmondta, hogy Magyarországon mind a magán, mind az állami felsőoktatásban sok nyelven folyik az oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./1997. június 8.
Ritka alkalom, hogy tíz nap alatt két tanügyminiszter látogasson meg - mondotta jún. 8-án Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, utalva Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter előtt arra, hogy néhány nappal ezelőtt Virgil Petrescu miniszter tett villámlátogatást Hargita megyében. Beder Tibor abban látja a legnagyobb nehézséget, hogy még mindig rengeteg a szakképzetlen pedagógus. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megköszönte a magyarországi támogatást, amit a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, illetve az erdélyi továbbképző központok felszereltségének biztosításában. Magyar Bálint megtekintette Csíkszeredán a Márton Áron Gimnáziumot, az iskolamúzeumban az intézmény több évszázados történelmének emlékeit. Magyar Bálint az iskolaigazgatók előtt elmondta, hogy a távoktatással szerzett diplomák honosítása jóval bonyolultabb, mivel az akkreditáció kérdése nem tisztázott, majd Pro Cultura Hungarica oklevéllel tüntetett ki két kiváló pedagógust. Haáz Sándor zenetanárt, a szentegyházi gyermekfilharmónia megalapítóját, valamint Vofkori László földrajztanárt, aki több évtizedes munkásságával Székelyföld igazi leírójának bizonyult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ 1997. június 10.
Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora közleményben szorgalmazta Virgil Petrescu tanügyminiszternek, hogy a tanszemélyzet leépítése kerülje el a felsőoktatási intézményt. Andrei Marga többek között azzal indokolta kérését, hogy a több tagozaton román, magyar, német való oktatásra alapozott multikulturális oktatás nem csökkenthető a monokulturális oktatáshoz hasonlóan. A BBTE rektora szerint a Tanügyminisztérium egyetemekkel szembeni politikájában egyre gyakoribbak a hibák, és kifejtette, hogy nem fogja elfogadni a tanerő leépítését. A lap egy másik cikke ismerteti Florin Diaconescu tanügyi államtitkár kijelentését, miszerint az állami középfokú oktatásban két napja beindult az átszervezés. A lap megjegyzi, annak ellenére, hogy az intézkedésekkel szemben a tanügyi szakszervezetek kifejezték egyet nem értésüket, Diaconescu kijelentette, "következetesek maradunk a kormányprogramhoz és nem mondunk le reformprogramunkról". A Kolozsváron megjelenő Stirea, Adevarul de Cluj, illetve a Ziua is tájékoztatnak arról, hogy a BBTE visszautasítja a Tanügyminisztérium által tervezett elbocsátásokat. Az Adevarul szerint a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége a tanügyi törvény módosítására benyújtott törvénytervezetből a kisebbségi oktatásra vonatkozó pontokat kifogásolja a leginkább. A szakszervezeti szövetség követeli, hogy a román nyelv elsajátítása legyen kötelező, és ellenzi azt a kitételt, mely a román nyelv tanulmányozását írja elő és nem annak elsajátítását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 10., 107. sz./1997. június 10.
A kolozsvári lapok tájékoztatnak Magyarország művelődési és közoktatási miniszterének kolozsvári látogatásáról. Magyar Bálint és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga négyszemközti megbeszélésen vitatták meg az egyetem keretében önállósuló magyar tagozat, illetve az egyetem esetleges szétválasztásának problémáját. A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtóértekezleten a rektorral folytatott megbeszélésekre irányuló kérdések kapcsán a magyar miniszter elmondta, hogy semmiféle megállapodásra nem került sor. Elmondta, hogy a rektor ismertette álláspontját, miszerint igenis támogatja az egyetem keretében működő önálló magyar tagozat létrehozását, de mindkét fél számára károsnak tartja a BBTE kettéválasztását. Marga kijelentette, hogy az erdélyi magyarság körében sincs nézetazonosság az önálló felsőoktatási intézmény ügyében, majd hozzátette, hogy a kérdés különben a tanügyi törvény módosítási indítványainak a parlament általi elfogadásáig egyelőre lekerült az egyetem szenátusának napirendjéről. Magyar Bálint üdvözölte azon módosítások kormányszinten való elfogadását, melyek elhárítják a tanügyi törvénynek az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseit, illetve azt, hogy végre kimondatott a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőoktatási intézmény létrehozására. Ugyanakkor fontosnak tartja a BBTE keretében az önálló magyar tagozatnak a kialakulását – első lépésként. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar felsőoktatás jogát a tanügyi törvény módosítása rendezi. "A magyar kormány eddig sem és ezután sem óhajt a nemzetiségek feje fölött egyezkedni. A szakmai és politikai kérdések rendezésének felelőssége ebben az ügyben elsősorban az RMDSZ-t terheli." – majd hozzátette, hogy "amikor pedig a román törvényhozás a tanügyi törvény módosító indítványainak elfogadásakor hitet tesz amellett, hogy a magyar kisebbségnek joga van önálló felsőoktatási hálózatot kiépíteni, magának állít erkölcsi és szakmai mércét." Magyar Bálint kifejezte meggyőződését, hogy a magyar felsőoktatás kiteljesedése az egész romániai kultúra érdekeit szolgálja". A Stirea "Romániai magyar egyetem – "igen", magyarországi román egyetem – "nem" című cikke szerint Magyar Bálint kijelentette, hogy megbízatása a román-magyar ekvivalencia-egyezmény aláírására szólt, Virgil Petrescu miniszterrel pedig a magyar egyetem létesítésének vitatott kérdését tárgyalta meg. A lap szerint a magyar miniszter kijelentette, hogy román kollegájával megegyeztek, hogy a magyar egyetem első lépéseként a BBTE keretén belül két független, egy román és egy magyar egyetemet nyitnak. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy Magyar Bálint kijelentette, "noha kormánya egyetért egy magyar autonóm egyetem létesítésével, nem képviselhet nyilvános álláspontot ebben az ügyben, mivel a tanügyi törvény módosítása, mely erre a kérdésre vonatkozna, a román parlament hatáskörébe tartozik". A magyar művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy a magyar egyetem struktúráját, és jellegét az erdélyi magyarság kellene eldöntse. "Magyar Bálint sem többet, sem kevesebbet nem jelentett ki, mint, hogy a romániai magyar autonóm oktatás annak az érdekeit szolgálja" – írja a lap, mely szerint a miniszter kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet felsőfokú román oktatásról beszélni, mivel az ottani románok tízezer lelket számlálnak és azok számára nem lehet teljes autonóm oktatást szervezni. A Ziua szerint a magyar minisztert meglepte a román-magyar ekvivalencia egyezmény gyors aláírása. Az Adevarul de Cluj kiemeli a Magyar Bálint sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy a magyar kormány támogatja a romániai magyar autonóm oktatás megvalósítását. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Magyar Bálint romániai látogatása alkalmából, részt vett egy erdélyi körúton. A lap szerint a miniszter kijelentette, hogy "támogatja egy magyar tagozat létesítését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve egyetért azzal, hogy a marosvásárhelyi Babes-Bolyai (!) líceumot magyar iskolává alakítsák." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 11., 108. sz./1997. június 21.
Jún. 21-én ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia tanácstermében. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Béres András tanügyi-, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Jobban oda kell figyelni a SZET hangjára, mert a romániai magyar értelmiséget képviseli, mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok, a parlamentben az ellenzék vehemensen támadja a magyarságot, tájékoztatta a résztvevőket Markó Béla. A közigazgatási törvény kompromisszum eredménye. Az RMDSZ eredetileg úgy kérte, hogy 10 %-os kisebbség esetén fogadják el a többnyelvűséget a közigazgatásban, végül 20 %-ban állapodtak meg. Az oktatási törvény módosításával kapcsolatban Markó Béla megállapította, hogy ennél többet nem tudtak elérni. Ezután Béres András tanügyi államtitkár tájékoztatója hangzott el a tanügyi törvény módosításának jelen állásáról, valamint az anyanyelvi oktatás kérdéseiről. Dr. Csiha Kálmán püspök a vallásszabadság megsértésének minősítette az egyházi iskoláknak, mint oktatási formának az el nem ismerését, kifogásolta, hogy a törvény felekezeti oktatásra vonatkozó része hiányos. Az egyházi iskolák épületeit nem kapták vissza, így azok albérletben működnek. Végül a SZET alapszabályzatáról és a módosításról volt szó. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet: amennyiben a magyar tagozat létrehozása az egyetem szenátusától függ, biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. Az egyetem szűkített költségvetése az alkalmazottak létszámának csökkenéséhez vezet. Magyar tanárokat ilyen körülmények között csak a román tanárok létszámának rovására lehet felvenni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. Amíg Virgil Petrescu a miniszter, addig kevés az esély a helyzet normalizására, állapította meg Szilágyi Pál. A Bolyai Tudományegyetem körül kibontakozó vitában Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett: legyen már elég a multikulturalitás fogalmának lejáratásából. - Többen figyelmeztettek arra, hogy a tervezett új magyar történelem tankönyvek még nem készültek el. Nagy F. István ezért Murvai László minisztériumi osztályvezetőt tette felelőssé, Béres András államtitkár azonban kiállt Murvai mellett. - Benkő Samu megkérdezte, született-e paktum az RMDSZ kormányba lépésekor, Markó Béla válaszából kiderült, hogy nincs semmiféle "titkos paktum". - Egyhangú vélemény volt, hogy növelni kell a SZET tényleges szerepét a romániai magyarság életének irányításában, és szükségesnek tartják a fontosabb lépések előtti konzultációt. Ugyanakkor hangsúlyozottan hangzott el az az igény, hogy amikor a SZET ülésezik, más testület ne szervezzen olyan jellegű összejövetelt, amely megosztja az ülésen részt vevők idejét, mert ez lényegesen csökkenti a hatékonyságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1997. július 10.
Levélben gratulált Magyar Bálint művelődési miniszter román kollégájának, Virgil Petrescunak a kormány sürgősségi rendeletéhez, amellyel módosították az oktatási törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., Népszava, júl. 11./1997. július 21.
Virgil Petrescu oktatásügyi - újabban: nemzetnevelési - miniszter leszögezte: a sürgősségi kormányrendelettel módosított oktatási törvény az őszi parlamenti vitán változhat. Petrescu szót emelt a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása ellen. /Kétarcú rendőrség. = Új Magyarország, júl. 21./1997. július 22.
Dr. Garda Dezső képviselő kezdettől fogva harcolt azért, hogy Gyergyószentmiklóson az ősztől induló turisztikai főiskolán magyar nyelven kezdődjön meg az oktatás, Markó Béla és Birtalan Ákos is melléállt. Júl. 12-én Garda Dezső tanácskozásra ült össze Béres András államtitkárral és Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével. A számos politikai és oktatási személyiség által aláírt kérést Markó Béla, Birtalan Ákos és Béres András vitatják meg Virgil Petrescu országos nevelésügyi miniszterrel, és a képviselő reményét fejezte ki, hogy a döntés kedvező lesz. /Gál Éva Emese: "A két főiskola oktatási nyelvének kérdése." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./1997. szeptember 25.
A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1997. október 20.
A Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott megemlékezési ünnepségek okt. 11-én kezdődtek. Okt. 17-e az ülésszakok napja volt. diákok és tanárok olvastak fel dolgozataikból. A központi ünnepség okt. 18-án volt, a kollégium udvarán. Az egybegyűlteket Szatmári Ildikó aligazgatónő köszöntötte, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Felolvasták Virgil Petrescu oktatási miniszter, Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György kisebbségügyi miniszter üzenetét. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, enyedi véndiák mondott beszédet, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következett, aki kifejtette: "Másoknak Oxfordjuk, Cambridge-ük van, nekünk Nagyenyedünk." A Kollégium diákjait és tanárait üdvözölte Fehér megye prefektusa és a város polgármestere. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök tartott beszédet. Az ünnepi szónokok sorát Krizbai Jenő igazgató zárta. - Jelképes jelentésű eseménye volt az ünnepségnek a 375 diákból álló iskolai kórus záróéneke. Okt. 19-én az iskola udvarán felavatták a kollégium második alapítójaként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. - Az ünnepi rendezvénysorozat felnőttek és diákok részére szervezett tudományos ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, jubileumi vásárt, népi- és hivatásos művészek bemutatóit, szoboravatást, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1136. sz./ A nagyenyedi kollégiumi ünnepségekre időzítve jelent meg Győrfi Dénes Nagyenyed és a kollégium /Kolozsvári Egyetemi Nyomda, Philobiblon sorozat, Kolozsvár, 1997/ című helytörténeti tanulmánykötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25-26./1997. október 30.
Megbüntetik azokat a tanárokat, akik nem tartják be a tantervet és Magyarország történelmét tanítják Romániáé helyett, magyarországi tankönyvekből tanítanak, nyilatkozta Virgil Petrescu oktatási miniszter a Medifax hírügynökségnek. Románia történelmét és földrajzát magyarul is lehet tanítani, de csak románból fordított tankönyvekből. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
lapozás: 1-26